7  Visa evidence charge limit

(1)  The visa evidence charge limit for a visa evidence request made in the financial year ending on 30 June 2013 is $250.

• nem családonként, hanem személyenként számítják majd a vízum-díjakat
• a papíron történő pályázás drágább lesz, mint az  internetes
• a vízum-címke kiállításáért külön díjat számítanak majd
• az árképzés arra ösztönzi majd a pályázókat, hogy az ideiglenes lakosi vízum helyett az állandó lakosit válasszák
• a hivatali pultnál nem lehet majd pályázati díjat fizetni

Konkrét számokat még nem közöltek, de árcsökkenés nem várható, az már biztos.

Egyszerre csak egy alanyi és egy  áthidaló vízumod lehet. Az utoljára kapott vízum felülírja és ezzel megsemmisíti a korábbi vízumot.

Az  alábbi idézet a Bevándorlási Szabályzathoz tartozó Végrehajtási Utasításból való. Most a s82(8) – as pont a lényeges nekünk. Ez azt írja, hogy az áthidaló vízum megszűnik, ha a vízum-tulajdonos elhagyja Ausztráliát, kivéve a B jelű áthidaló vízumot, amely nem szűnik meg.

Vannak itt olyanok, nem is kevesen, akiknek az alanyi vízuma megengedi a ki-be utazgatást. Például a diákok, az ideiglenes lakos munkavállalók sőt még a turisták jó része is. Vannak köztük olyanok is, akik az ittlétük alatt egy további alanyi vízumra pályáztak, de még nem kapták meg.  Ha ez az alanyi vízum lejárna az új vízumra várakozás közben, akkor sincs baj, mert akkor automatikusan életbe lép az A jelű áthidaló vízum. Már amikor! Ugyanis az áthidaló vízum nagyon gyenge valami, simán szétpukkan, mint a szappanbuborék, ha kilépsz Ausztráliából.

Ennek semmi jelét nem tapasztalod. A hivatal nem ír majd neked szigorú hangvételű levelet, nem szólít fel semmire, nem kér semmit. De amikor arra számítsz, hogy a meglévő alanyi vízum lejártával automatikusan életbe lép az áthidaló, akkor peched lesz, mert átcsúszol  illegálisba.

Hogyan lehet ezt a helyzetet elkerülni?

Az egyik, hogy az A jelű áthidaló vízum helyett kérsz egy B jelűt. Ez megenged egy beutazást.

A másik lehetőség: ha nem lépett még hatályba az A jelű áthidaló, mert érvényben van egy alanyi vízum, akkor az alanyival elutazhatsz, vissza is térhetsz, de mikor visszatértél, akkor kérni kell a hivataltól az A jelű áthidaló újra-élesítését (reinstatement).

104      Section 82 of the Act & Bridging visas

The circumstances listed at s82 of the Act (When visas cease to be in effect) will cause a Bridging visa to cease to be in effect, regardless of any date specified in the Schedule 2 criteria for the ceasing of a Bridging visa, namely:

•      s82(1) – the Bridging visa is cancelled

•      s82(2A) – an Enforcement visa subsequently comes into effect

•      s82(3) – another visa (other than a Special Purpose visa or a Maritime Crew visa) comes into effect – this includes another Bridging visa coming into effect (see section 105 Section 82(3) – Bridging visa ceases to be in effect because another visa comes into effect and Reactivated Bridging visas)

•      s82(4) – the Bridging visa holder is deported under s200 of the Act

•      s82(5) – a visa to travel to and enter Australia ceases to be in effect at the end of that period or date unless the holder has entered Australia on or before that date and is in Australia at the end of that period or date (this would only apply to BVBs and certain BVFs)

•      s82(7) – a visa to remain in Australia during a particular period or until a particular date ceases to be in effect at the end of that period or on that date

•      s82(7A) – where an event is specified in Schedule 2 for a particular Bridging visa subclass (at When visa is in effect), the Bridging visa will cease the moment that event happens

•      s82(8) – with the exception of BVB, a Bridging visa ceases to be in effect if the holder departs Australia.

105      Section 82(3) – Bridging visa ceases to be in effect because another visa comes into effect

Section 82(3) of the Act provides that a Bridging visa held by a person will cease to be in effect if another visa (other than a Special Purpose visa or a Maritime Crew visa) comes into effect.

However, the person will still ‘hold’ the Bridging visa (even though it is not in effect) because the visa period has not ended. Section 5(1) of the Act provides that the visa period of a Bridging visa does not end if s82(3) applies. The Bridging visa may come back into effect in certain circumstances (it may reactivate) at a later time – see s68(4) of the Act and Reactivated Bridging visas.

For example:

•      a person applies for a Class VB (Skilled Residence) visa and is granted a BVA in association with that application

•      while awaiting the outcome of the Class VB visa application, they apply for and are granted a Student visa – the grant of the Student visa will cause the BVA to cease to be in effect under s82(3)

•      although the BVA has ceased to be in effect, the visa period of the BVA has not ended – the visa period will only end when a decision is made on the Class VB visa application

•      as the visa period has not ended, the BVA could come back into effect under s68(4) of the Act (see Reactivated Bridging visas) if the Student visa ceases, or is cancelled.

Officers should note that when a Bridging visa is granted in association with a substantive visa application, the Bridging visa will cease under s82(7A) of the Act if that substantive visa is granted (not s82(3) of the Act). This is because the grant of that substantive visa is a specified event that will cause a Bridging visa to cease (see for example 010.511(b)(i) that provides that the BVA will cease when the substantive visa is granted).

Csak egy erdekesseg (szamomra), hogy azok az emberkek, akik nem jogosultak Medicare-re, DE private health insurance-t fizetnek, akkor ennek az osszegnek par szazaleka visszaigenyelheto.

http://www.humanservices.gov.au/customer/services/Medicare/medicare-levy-exemption

Emlekszel meg a 457-es LAFHA problemara? Nagy valoszinuseggel lesz egy atmeneti idoszak, tehat nem 2012 juliustol vezetik be visszamenoleges hatallyal.
Rengeteg embernek ez a LAFHA jelentette azt a tobbletet, amiert ‘megerte’ itt maradni az orszagban, tehat, ha megvonja a kormany ezt a tamogatast, sok szakember fogja elhagyni az orszagot, ami pont ellentetes a 457-es celjaval.

Ha a jelenlegi javaslatot fogadjak el es vezetik be (‘worst case scenario’), akkor ez havi 1200-2000 AUS HAVI netto csokkenest is eredmenyezhet egy 100e AUS per eves fizetessel rendelkezo (pl. IT) szakember szamara.

Az ugyfeleid (akar leendo), itt tudjak csekkolni a LAFHA-s es LAFHA nelkuli fizetesuket:

http://www.paycalculator.com.au/

Remelem hasznosnak talalod az infot.

Például: 5 év külföldi tapasztalat 10 pontot ér, de 5 év ausztrál tapasztalat már 15 pontot. Az ausztrál és a külföldi tapasztalatból szerzett pontok összeadhatók. Legfeljebb 20 pontot lehet így szerezni.

Nézzük, mi van akkor, ha valakinek mondjuk 4,5 év külföldi tapasztalata van és amilyen mázlista, egy ausztrál munkáltató 457-es vízumra szponzorálja. Ez a vízum, mint tudjuk, nem pontozásos. A delikvens megérkezik Ausztráliába és itt további fél évet a szakmájában dolgozik. Kérdés: – Van-e már 5 év szakmai gyakorlata? {Ezt a kérdést azért teszi fel a bevándorlási ügynökének, mert ha lenne 5 éve, akkor lenne elég pontja és jelentkezhetne állandó lakosi vízumra.}

Józan paraszti ésszel megválaszolva: – Van! De még mennyire! Elvégre az ausztrál tapasztalat még értékesebb is, mint a külföldi, tehát van!

Az ügynök kolléga jobban utána járt a dolgoknak és az ügynöki kamara közbejöttével megkérdezte a legilletékesebbet, a Bevándorlási Hivatal program-igazgatóját, aki a pontozásos vízumokért felel. Nos, annak az volt a válasza, hogy nincs. Indokolást is adott a válaszhoz, amely éppenséggel az ellenkezőjét mondja, de neki ebből mégis az következik, hogy nincs.

Tehát a külföldi és az ausztrál szakmai gyakorlati idő nem adható össze.

Előfordulhat-e, hogy a szomszéd íróasztalnál ülő kollégád ennek ellenére mégis megkapja a szükséges pontokat és ezzel a vízumot, amíg te, akinek pontosan ugyanaz a helyzete, nem kapod meg? Hát persze. A szabály ugyanis annyira ellentmond a józan észnek, hogy még a döntéshozó hivatalnokokon is kifog.

A legtöbb itt tanuló magyar diák igazi célja az, hogy a kamu iskola mellett maradjon elég ideje és ereje arra, hogy keményen dolgozzon. Csak heti 20 órát szabad dolgozniuk, de hát tudjuk jól, hogy a magyar számára az ilyen szabályok csak tájékoztató jellegűek.

statisztikai adatok

Forrás

457-es

A 457-es vízum (munkáltató szponzorálta ideiglenes lakos munkavállaló) online is kérhető, de a rendszerben valami hiba van, mert néha megengedi, hogy utólag hozzátartozót adjanak a főpályázó pályázatához, néha meg nem engedi meg.  A Bevándorlási törvény megengedné. A hiba kijavításán dolgoznak.

Az írek teszik ki a 457-s vízumra jelentkezők 10%-át, ezzel a harmadik helyen állnak.

Miért említette ezt meg a menedzser? Valami eredménnyel akart büszkélkedni? Ki kérte tőle számon ezt az eredményt? A bevándorlási ügynökök, akiknek az egyik fele indiai a másik fele kínai? {Csak viccelek, de nem nagyon.} Szerintem a munkahelyén létezik egy ilyen elvárás, hogy növelje a fehérek számarányát és csökkentse az összes többiét. Ezzel a dicsekvéssel  elárulta magát. Természetesen ez az egész csak egy feltételezés a részemről, majd az idő eldönti, hogy jól gondoltam-e.

A 457-es program  fehérebb, mint a bevándorlás általában. A munkáltatók nem csak az egyéni alkalmasságot nézik, hanem a bőrszínt is.

A tavalyi hasonló időszakhoz képest 50%-kal növekedett a kiadott 457-es vízumok száma.

A hivatal szerint aggodalomra ad okot, hogy a két leggyakoribb foglalkozás a Specialist Manager és a Project and Program Administrator. Mind a kettő Jolly Joker. Lásd a leírásukat a szabványban:

• Specialist Managers
• Project and Program Administrator

RSMS

Volt szó a július 1-én bevezetendő új pályázási rendszerről is. A legfontosabb talán az RSMS, az utolsó kiskapuk egyike. Ez egy munkáltató szponzorálta állandó lakosi vízum távoli  ausztrál vidékek számára. A jelenlegi rendszer elég laza, alig-alig képzettséggel és  foglalkozással meg lehet felelni, de július 1-től csak az ANZSCO (ausztrál szabvány) szerinti 1-3-as kategóriákba tartozó foglalkozásokkal lehet majd, vagyis szakmával,  hivatással vagy vezetői beosztással. Nem lesz külön szakma-lista (SOL).

Tudomásom szerint sok olyan magyarországi diák van itt, aki arra számít, hogy az ausztrál tanulmányai végeztével erre az RSMS-vízumra pályázik majd, mert ehhez elég volt egy akármilyen képzettség is. Még be sem fejezték a tanulmányaikat és már zárul előttük az ajtó.

Ez nem valami kivételes, egyszeri jelenség. Aki veszi a fáradtságot és végigböngészi a korábbi híreket, az láthatja, hogy ez az általános trend. A beiratkozáskor még  járhatónak tűnő útvonalak a végzés idejére elzáródnak. Éppen azért záródnak el, mert a hivatal észleli, hogy túl sokan próbálnak bejutni ezen a módon, de igazán nincs rájuk szükség, tehát intézkedik és bezárja a kaput. Lassan csinálja, mint mindent, de a diák számára nincs menekvés, hiszen  a tanulmányaival még nem végzett.

Ez a tandíjszedés valójában kettős adóztatás, mert a 457-esen lévők ugyan úgy adóznak, mint a többi ausztrál lakos, csak éppen nem kapják meg érte azokat a szolgáltatásokat, amik a többi adófizetőnek és nem-fizetőnek is járnak. Megkülönböztető politika, de nem rasszizmus. Bőrszín vagy vallási háttér miatt nem tesznek különbséget. Keresnek hát más szempontokat. Félelmetes, hogy ezeket az intézkedéseket minden társadalmi ellenállás nélkül be tudják vezetni. Ha valami jelentéktelen csoport jelentéktelen részérdekéről van szó, hát akkor évekig arról van szó a sajtóban. Ilyen nyilvánvaló igazságtalanságok, mint ez a kettős adóztatás, nem kap egy sort sem.

Vagy talán mégis? Most, sok évvel a bevezetése után, a legnagyobb sydney-i lapban írnak végre a témáról.

cikk

Angol bevándorlókat hoznak fel példának, mert szimpátiát akarnak irántuk kelteni. Egy magyar vagy egy belga bevándorló erre a szimpátia-keltési feladatra – jól érzi az újságíró – teljesen alkalmatlan lenne. A pakisztániakról már nem is beszélek.

Most nem találom meg a forrásaim között, hogy mikor is vezették be ezt a tandíjszedést. Annyi biztos, hogy a bevezetője, Bob Carr 1995-2005 között volt új-dél-velszi miniszterelnök. Az iskolák sokáig nem is tudtak a dologról, amint a fentebbi belinkelt újságcikkből is látszik, egy vidéki iskola igazgatója még a közelmúltban sem tudott. A gyerekeket egy születési papírral simán be lehetett íratni, nem kérték a szülők vízumát. Előbb csak a sydney-i iskolákban jött fel a tandíj kérdése, a vidékiek csak akkor értesültek róla, mikor a gyereket már beírták és a központ utólag bekérte a vízumot.

A diák-vízumon lévők gyerekeinek egész Ausztráliában teljes tandíjat kell fizetni. Ez még keményebb, de mivel ez a diák-vízum egyik feltétele, ezért a szülők (ők lennének a diákok) előre tudnak róla. A 457-esen lévőket néha komoly meglepetésként éri az új-dél-velszi tandíj.

A témáról tavaly írt a konzervatív országos napilap, a The Australian. Akkor az volt a hír, hogy az emberjogi bizottság pert indított a viktóriai oktatási minisztérium ellen, mert szerinte a tandíjszedés az ENSZ Gyermekek jogairól szóló egyezmény megsértése. Az is. Egyet kell értenünk vele. Csak éppen az a baj, hogy a nemzetközi egyezmény a szövetségi kormányra vonatkozik, de annak meg nincs beleszólása a kérdésbe, mert az oktatás állami ügy. Ez azt jelenti – figyeld meg a hajmeresztő ausztrál politikai logikát! – hogy a nemzetközi szerződés egész Ausztráliát kötelezi, kivéve az egyes államokat. Vagyis senkit sem kötelez.

cikk

Az árban legkedvezőbb tanfolyam neve “Certificate in business IV”,  ez is majdnem 3400 dollárba kerül mindenestől, a nyelvtanfolyamok ugye sokkal drágábbak. Mivel ez a “szak” kizárólag csak Sydney City -ben van, (maga a suli helye az echte belvárosban) így a város választása kérdés hamar el is dőlt. A kurzus május közepén kezdődne, november elején érne véget, és utána még +1 hónapig érvényes a visa, így december elejéig tudnék kint maradni első körben. Itt már az érdekelne rögtön, vajon ezzel az alacsony szintű képesítéssel mire megyek, egyáltalán szerintetek lesz-e bármi haszna is, azonkívül hogy ez a legolcsóbb elérhető kurzus, ami által egyáltalán kint lehetek és dolgozhatok. Ellentétes dolgokat hallottam a legális heti 20 órás megengedett munkaidőről is. Ha valóban csak ennyit tudnék dolgozni, akkor szerintem még a megélhetés is kérdéses lenne. Szóval a legfőbb aggályom az, hogy az egész útra költött összeget én szeretném év végére minimum visszakeresni, tehát legrosszabb esetben is a pénzemnél maradjak. Az iskola (3400) + repjegy (1500) + vízum + egyéb költségekkel együtt összesen kb. olyan 1,3 – 1,4 millió forintra rúgna a történet. Kb. pont ennyi önerőm van most jelenleg, tehát nem szeretnék bukni a dolgon. Tájékozódtam már több helyen is, a mostani minimálbért 15 dollár körül mondták, ez az alap, de állítólag lehet többet is.

Én úgy sakkozgattam, ha mondjuk szállás + kaja + tömegközlekedés + egyéb költségek heti 500 ből kijönnék, és mondjuk heti 50 órával számolva 15 dolláros órabéren az 750 ugye, akkor heti 250 meg is maradna. Mivel hétfőtől csütörtökig lenne csak esténként sulim, így mondjuk az 5 x 8 + 1 x 10 óra munka nem is tűnik megoldhatatlan napirendnek, és akkor még a Sunday szabad. A kérdés hogy mennyire kötik az ebet a karóhoz ezzel a 20 órával. 2 okból esett a választás Sydneyre, az egyik hogy itt volt mindkét ismerősöm is kint korábban, a másik hogy csak itt van lehetőség az általam talált árban legkedvezőbb kurzusra. Nyilván vidéken olcsóbb a megélhetés, de mondjuk munkát is nehezebben lehet találni gondolom.

FG írta:

Pincérkedés, kitchen hand, ilyen-olyan meló általában cash in hand, szóval nem szól bele a hivatalos 20 órába. Nem találkoztam még olyan diákkal aki konkrétan 20 órát dolgozott volna egy héten. Ahhoz azonban hogy megvesd a lábad és összeszedj pár jófajta cash állást és bele is rázódj annyi idő kell, hogy már mehetsz is haza mire jól kezded magad érezni.

Még annyi, hogy ha építkezéseken szeretnél dolgozni akkor minél hamarabb szerezd meg a ‘white card’-ot (OHS card) és az ABN-t. White card nélkül be se léphetsz egy építkezésre se, az ABN-nel pedig számlát tudsz adni a munkaadódnak amire az elvégzett munkát írod csak rá, az időtartamot nem. Viszlát 20 órás limit! Soha senkit nem ellenőriztek még így le, mindenki ezt csinálja.

Hol van a hiba?

Ezeknek az olcsó tanfolyamoknak az a célja, hogy egyáltalán itt lehess és dolgozhass. Semmi másra nem jók. A Bevándorlási Hivatal pontosan tudja, hogy miről van szó és már tervezik az ellen-szabályokat.

Előfordulnak olyan iskolák, amelyek felsőfokú továbbtanuláshoz beszámítható krediteket adnak. Ezek persze csak akkor hasznosak, ha valóban tovább is tanulsz itt. Az meg újabb összegekbe kerül.

Ti most egy új piramisjáték elején vagytok. Ha mázlitok van, kibírja összeomlás nélkül és eljuttok az állandó lakosi státuszig. Ez egy jóval kisebb piramisnak néz ki mint a szakács- és fodrász-képzés volt, de azért csak piramis. Jó néhány cikket olvashatsz a piramis-történelemről a Bevándorlási Hírekben.

Ez már egy jobb megoldásnak látszik:

Attila írta:

Ha egy évnél hosszabb időre iratkozol be felsőfokú iskolába, akkor átesel 1. kockázati kategóriás vízumba, így nem kérnek fedezetet, és csak odafelé kell repjegyet venned. (nem tudom hogy minden tanfolyamra érvényes-e. – Nem érvényes mindegyikre. BZ megjegyzése.)

Mi így csináltuk. 24 hét English for Academic Purposes course + 12 hét of IELTS Test Preparation + 2 év Master.
Egy forint fedezetet nem kértek, nem cseszegetnek semmivel, és nem is kell előre befizetni mindent, csak a nyelviskolát. (+ eü. biztosítás a teljes időtartamra) Az egyetem csak 1000 dolcsi előleget kér. Ha ez mind megvan, elméletben a bevándorlási pontszám is megvan kis fölével. Ja, és ha valóban életbe léptetik azt a törvényt 2013 -ban, akkor kapunk még a végén + 2 év szabad munkavállalást. (ez akkor érvényes, ha minimum 2 éves minimum bachelor képzést végzel) Ez a verzió eljátszható sima érettségivel is, ha bachelor képzésre iratkozol be. Ez így összesen 5 év hivatalosan, vízumkéregetés nélkül. Mivel egyikünk jár iskolába, a másik pénzt kereshet közben, mivel a párnak nem kötelező iskolába járni.

Mai állás szerint. Persze ki tudja mi lesz akkor. De terv nélkül nincs cél. Mindez a házunk árába kerül, de valamit valamiért. Ez is egy módja, és viszonylag nyugodt módja a maradásnak.

Munka ügyben csak Brisbane -ről tudok nyilatkozni. Ha jobban beszélsz angolul mint egy koreai diák, nem nagyon tudom elképzelni hogy ne tudnál elmenni mosogatni, pizzát hordani (ha van autód), vagy szórólapot osztogatni, vagy hasonlókat. Én pl. hónapokig füvet nyírtam egy második generációs “magyarral” 20 dolcsiért.

Ha sok magyart megismersz, előbb utóbb belebotlasz egy olyan 56-os magyarba, akinek vállalkozása van kint és szinte csak magyar diákokat foglalkoztat. Brisbane-ben legalábbis van egy két ilyen figura.