Élővilág

Parlagfű

Nincs. Léteznek más allergén növények, de a parlagfű hatásosságát meg se közelítik.

Veszettség

Nem kell tartani a rókáktól, amiből egyébként rengeteg van, sem a kóbor kutyáktól, mert nem hordoznak veszettséget. Ausztráliában nincs veszettség. A házi kutyákat sem kell beoltatni.

Kullancs

Ausztráliában nem él az a fajta kullancs, ami az északi féltekén a Lyme-kórt terjeszti. Létezik helyi kullancs, de az e tekintetben ártalmatlan.

Darázs

Nemrégiben hurcolta be valami jótét lélek, tehát elméletileg már van, de még nem sikerült összefutnom vele.

Csótányok

csótány Mindenki a mérges pókok miatt aggódik. A fenét. Azok miatt nem kell, azok nincsenek. Ha vannak, akkor sem érdekesek. Ezek itt a csótányok, ezekre koncentrálj, mert ezekkel naponta találkozol majd. Két fő méret létezik, a svábbogár és a kaliforniai csótány. A svábbogár az kb. akkora, mint Magyarországon, talán csak testesebb egy kicsit, de a kaliforniai az bizony rémisztő méretű.

Védekezés: minden élelmiszert zárj el éjszakára légmentes helyre, pl. a hűtőszekrénybe vagy jól záródó edényekbe, dobozokba. Vegyél kontakt-mérget (angolul: surface spray) és csótánycsapdát (angolul: cockroach trap). Az élelmiszer boltokban találsz ilyet bőven. A kontakt-méreggel szórj be minden olyan helyet, amit kedvelnek, a sötét zugokat a mosogató és a hűtőszekrény alatt, a konyhaszekrény réseit, stb.

Ha olyan csótányt látsz, amelyik a fénytől nem menekül gyorsan és azonnal, akkor jól dolgoztál, mert a fénytől nem félő csótány már a végét járja. Annak már mindegy. Neked viszont nem mindegy, mert a látvány még így is émelyítő. Erre egy megoldás van, a csótánycsapda. Ezek kis, lapos, fekete műanyag dobozkák, amikbe a csótány szívesen bemegy, de ki már nem jön többé. Ha a bérelt lakásban találsz ilyen dobozokat a mosogató alatt, akkor cseréld ki őket frissekre, mert idővel gyengül a csalogató és mérgező hatásuk.

László írta:

Amikor először megláttam tucatszám nyüzsögni őket a sydney-i belváros kicsit sötétebb sarkában, tiszta Indiana Jones-érzés volt. Rondák, nagyok, sokan vannak, ha rálépsz, érzed a fél méteres taknyot a talpadon (bocs, de ilyen érzés). És szeretnek bejönni, amit az résekkel teli építkezési stílus kimondottan támogat. Pest Control (rovarirtó) céget kell kihívni, mi a Flicket rendeltük ki, ami a kis csótányokat taszító matéria beépítéséért és féléves garanciáért 180 dollárt kért. Elismerem, nagyon jól működött, de az óriások nem riadtak el (szerencsére azon a helyen kevesebben voltak).

Klári már több mint 30 éve él Ausztráliában:

- Hidd el, végül meg fogod szokni őket!!

Legyek

Házi légy nincs. Van helyette az az apró, szemtelen, erőszakos légy, amit Magyarországon csak a tehéncsordák közelében találhatsz meg. Abból viszont rengeteg tud lenni, főleg a bozótban. Erdei kirándulásokon nem ritka, hogy az előtted járó hátán tucatszám tanyáznak és az arcod körül is mindig döng néhány. Folyton bele akarnak mászni a szádba és a szemedbe. Elhessegetni nem lehet őket, ha elkapsz egyet, jön helyette két másik.

Védekezés: szórj vagy kenj az érintett testtájakra rovarriasztót (angolul: insect repellent). Jó minőségű, hatásos termékek kaphatók minden élelmiszerboltban. Ajánlom az Aerogard márkát. Eredeti ausztrál. A legjobb. Noná!

Távoli területen a riasztószer sem elég. A kalapra helyezhető, az egész arcot eltakaró, könnyű moszkitóháló szükséges.

Szúnyogok

Végre valami ismerős. Ezek ugyanis pontosan olyanok, mint amilyeneket Magyarországon csapkodhatsz. Védekezés: mint a legyeknél. Csípés utáni viszketés-csökkentő és további riasztó hatású szerek is kaphatók, arckrém vagy testápoló-tej formában is. Nagyon hasznosak tudnak lenni. Még egyszer: Aerogard. Eredeti ausztrál.

Kék palack (Blue Bottle)

Ez egy csapatokban élő, parányi tengeri polip. Úgy néz ki, mint ha egy gyűszűnyi méretű, világoskék színű, vékony falú borospalack úszna a vízben. A palack nyaka lefelé néz és hosszú, fonalszerű csápban folytatódik.

Szeles időben a tengeráramlás a part felé sodorhatja a telepet és úszás közben a bőrödhöz érhet, esetleg rá is tapadhat egy-egy csáp. A csalánéhoz hasonló, de sokkal erősebb csípő hatása van. Az érintett bőrfelület kivörösödik, esetleg fehér kiütések is megjelenhetnek. A csípő érzés sokáig megmarad.

Elsősegély: gyere ki a vízből. A bőrre tapadt, letört csápdarabkákat szedd le, de kézzel ne érj hozzá, mert még mindig marnak. A bőrt ne dörzsöld, mert csak rosszabb lesz. Elsősegély-könyvek azt tanácsolják, hogy ne tégy ecetet a marásra. A gyakorlatban viszont azt tapasztaltuk, hogy a ecet nagyon is segített és gyorsan csökkentette a fájdalmat.

Megelőzés: a kék palack csak a meleg tengereket szereti és csak bizonyos tengeráramlások sodorják a part felé. Sydney környékén még csak partra vetett formában találkoztam vele, a vízben soha. Brisbane magasságában már természetesnek számít, hogy összeakad vele az ember. A trópusi északon bizonyos helyeken és időszakokban már nem is lehet a vízbe menni. Ha mások gondtalanul pancsikolnak a vízben, akkor te is bemehetsz, ha sikítva menekülnek, akkor te is gyere ki a partra. Ha egy egész telepet sodorna feléd a víz, akkor ne restellj segítségért kiáltani, mert ha sok csípés ér egyidejűleg, akkor komoly allergiaroham érhet.

Kocka-medúza (Box Jellyfish)

Tudományos neve: Chironex fleckeri. Ez a világ legmérgezőbb állata. Ausztrália trópusi tengerpartjain, a keleti parton mérve Gladstone várostól északra, a nyugati parton mérve pedig Exmouth városkától északra fordul elő novembertől májusig. Ebben az időben vagy nem szabad a tengerben fürdeni arrafelé, vagy a teljes testet befedő szörföző-ruhát, esetleg egy pizsamát kell viselni. A doboz-medúza csápjainak érintése néhány perc alatt halált okoz. Létezik ellenszérum, de mire az odaér, addigra késő.

Még mielőtt végleg elriadnál Ausztráliától és meggondolnád a kivándorlást! Ezek a medúzák távolabb vannak Melbourne-től, mint a szaharai skorpiók Budapesttől. Meg vagyok értve?

A népszerű tróusi fürdőhelyeket hálóval védik a medúzáktól. Az ilyen helyeken bátran fürödhetsz egész évben.

És a cápák hol vannak?

A cápák a folyótorkolatban laknak. Ott ömlik be a tápanyag a tengerbe, azt eszik a halak, a halakra meg mennek a cápák. Torkolatban fürdeni, különösen naplemente előtt és után veszélyes.

Vannak nyilvános strandok a folyótorkolatokban, de az ilyen helyeken háló védi a fürdőzőket.

A nyílt tengerpartok nem veszélyesek. Nyugodtan lubickolhatsz.

Tapasztaltam, hogy frissen érkezett magyarok komolyan tartanak a cápáktól, mert ez az a hír, amit Ausztráliáról hallottak. Félnek, tehát keresik a biztonságot. Azt pedig az ismerős helyeken találják meg: a folyókban.

Ezt a logikát a cápák képtelenek követni. Állatok. Semmi eszük nincs. Csak éhesek és mennek az ösztöneik után. Ott találkoznak aztán a magyar tévénézőkkel. Hamm!

Ausztrália kétszázvalahány-éves írott történelme során kevesebben haltak meg cápatámadás miatt, mint 6 hét alatt az országutakon. A veszély tehát nagyon kicsi. Még akkor is kicsi, ha magyarországi tévéműsorokból szerezted az ismereteidet és makacsul ragaszkodsz ahhoz, hogy folyóban fürödj.

A cápabiztonsági szabályok, pontról pontra:

Kígyók, mérges pókok és emberevő koalák

Egyetlen alapszabályt kell csak betartani: hagyd őket békén, mert akkor ők is békén hagynak téged.

Rokonok és barátok azt kérdezik, hogy mikor megyek Magyarországra látogatóba. Azt szoktam felelni, hogy nem merek. Tudod, láttam a tévében, hogy a csikósok karikás ostorral csördítenek. Még kiverik ott a szemem, aminek nem örülnék. Miiiii? Azt mered NEKEM mondani, hogy nincs minden sarkon csikós egy karikás ostorral? Ugyammmmá!!! NEKEM ne is beszélj! Hát láttam a tévében! Folyton azt mutogatják! Ahányszor Magyarországról van szó, hát rögtön egy csikóst mutatnak, amint csördít.

Még hogy a kígyóktól meg a pókoktól félsz, azért nem mersz Ausztráliába jönni? Láttad a tévében? Valahányszor Ausztráliáról van szó, rögtön mutatják a pókot, amint mérges? Meg a kígyót, amint kígy? Na, ez az. Erről beszélek. A csördítésről. A csördítő-kígyóról, vagy mi.

Klára vidéken lakik:

Férjem 50 éve farmer, látott egy pár mérges-kígyót élete során, de szerencsére még nem volt velük közelebbi kapcsolata.

Kwanza írta Brisbane-ből:

Az ausztráliai élet meg háztartás egyik alapszabálya a pókok, hangyák ellen való védekezés. Ez könnyen megoldható. Erre nem úgy kell gondolni, hogy jaj istenem, nem lesz majd egy szabad percünk, mindig a pókokat kell figyelni! 2-4 hetenként, főleg nyáron, csinálsz egy egyszerű rovarirtó kezelést (spray), és persze nem hagyod a gyerekeket a lomtárban kutatni.

MM írta Nyugat-Ausztráliából:

Most jöttem vissza a kórházból, egy kollegámat megcsípte egy redback (piroshátú) pók. Így most első kézből tudom, hogy milyen is az. Nagyon, nagyon fájdalmas. A kórházban azt mondták, hogy ha nem kap antiszérumot, akkor ez a fájdalom 5-6 hétig is eltart. Ha kap antiszérumot akkor csak 1-2 hét. Ráadásul az antiszérum az nem csak egy injekció, hanem intravénásan csepegtetik egész addig, amíg a páciens azt nem mondja, hogy most már elviselhetőre gyengült a fájdalom. Közben meg állandóan rá van kapcsolva gépekre, amivel a szívét figyelik, merthogy az antiszérum egyik mellékhatása szívzavarok. Azt mondták, hogy legalább estig ott kell maradnia, mert vagy 4-5 adag szérumot is be kell neki adni, hisz egy jó nagy nőstény pók csípte meg, aminek jó sok mérge van.

Tasiördög írta:

Én is túléltem egy csípést :-)) Nem vagyok benne 100%-os biztos, hogy redback volt, de más nem nagyon lehetett. A kerti kesztyűmben volt, mert gazolás közben éreztem egy szúrást, azt gondoltam, hogy tüske lehetett, de másnapra az ujjam fel volt dagadva, szépen elfeketedett, zöldült, sárgult. Nem mentem le a dokihoz, meg sem fordult a fejemben, hogy pók lehetett, majd elmúlik. Hát elmúlt, de több, mint egy hétig olyan fájdalmak kerülgettek, hogy elég volt kibírni. Vándorolt bennem, egyik nap az izületeimet támadta meg, de úgy, hogy alig tudtam behajtani a lábam, állandóan égett minden izületem - és van az emberben egy jó pár izület, mikor felhívják rá a figyelmed, hogy hol vannak - , aztán a fejfájás következett pár napig, a gyomor és bélfalamat ette másnap. A szívritmuszavarra már rá se rántottam, addigra már tudtam, hogy túlélem és már késő orvoshoz menni egyébként is. Jól "megismertem" magamat belülről, minden idegpályám megmutatta magát.

Behurcolt és elvadult állatok

Az Animal Liberation nevű állatvédő szervezet szerint a fontosabb behurcolt és elvadult állatok a következők. Számokat is megadnak, amik nem egyeznek a Környezetvédelmi Hivatal honlapján találtakkal. Közzéteszem mindkettőt, az utóbbiét zárójelben.

A rókát és az üregi nyulat vadászati célra hozták be, a többit a szokásos háziállatnak. Ma mindegyiket irtják: tűzzel-vassal, csapdával, méreggel, vírussal. A háziállatokat persze ettől a farmokon még tovább tenyésztik, ügyelve arra, hogy ne nagyon kódorogjanak el.

Vadászni járó ismerőseim gyakran mentek elvadult házi-sertésre. Teljesen visszavadult, félelmetes jószágok, mesélték. A kanoknak hatalmas agyaruk nő, a malacok meg csíkosak.

További leírást a Környezetvédelmi Hivatal honlapján találhatsz.

Erszényesek és minden egyéb, amit a tévében láthattál

Kangánál magyar rokonok jártak látogatóban:

Az egész úgy indult, hogy elmegyünk együtt golfozni, a vendégeknek megmutatni milyen a játék, milyen egy pálya, a felszerelés stb., de nemcsak ezért mentünk, hogy folytassuk az oktatást, hanem kengurukat akartunk nézni. Mert itt néha láttunk néhányat az árnyas fák alatt pihengetni. Annál nagyobb volt az öröm, hogy tucatjával jelentek meg, messziről stirölve bennünket.

Később játék közben egyre közelebb levőket sikerült lefotózni, szóval igazi Kanga-golfozásban volt részem.

Aztán csapatostul nekiindultak keresztül kasul a pályán. Később láttunk futkározó nyuszikat, rengeteg kacsát, úszva és tipegve, mindenféle madarakat, valamint a késő délutáni napocskán békésen egymás mellett étkező kakadukat és egy nagy hím kengurut. Sógornőm szavaival élve: azt hittük golfpályára megyünk, nem állat-rezervátumba.

Gyuri kertes házban lakik Brisbane-ben:

Veszélyes állat? Van valami mérsékelten mérges kígyó, amit néhányszor láttunk már a kertben, de azonnal elillan, amikor meglát minket, valamint a rendszeresen öldökölt piros hátú pókok. Elméletileg mérges a mindenhol megtalálható cukornádvarangy, de emberre inkább csak irritáló és amúgy is csak nagy provokációra fröcsköl. Ezeket időnként este kesztyűvel meg elemlámpával begyűjtöm, nejlonzacskóban a flaszterhoz vágom, majd kidobom a szemétbe.

Kellemetlen még a sok vadpulyka, ami nem mérges, de kikapar mindent a kertben és hajnali négykor szöges bakancsban, galoppozik a bádogtetőn. Buta, mint a tök, így abban bízunk csak, hogy új kutyánk távoltártja majd őket. A posszum nagyon cuki (pláne mama porontyával a hátán) és idomítható arra, hogy kézből egyen, de összeszarja a tornácot és lelegeli a mangó virágait, így termés sincs. A kénestarajú kakadu gyönyörű, és madarak közt nagyon intelligens. Ez is kézből eszik egy idő után, és megadott időben jelentkezik etetésre. Ha viszont nincs kaja, akkor elégedetlenségében aprófára tépi a madáretetőt, és megcsócsálja még a ház deszkaburkolatát is, ezért ezeket már elzavarjuk.

A ricsajon kívül nincs gond a szivárványos lórikkal, akik cirkuszi bohóc módjára viselkednek az etetőn, és amikor nyár végén az esernyőfa virága délután erjedni kezd, berúgnak, mint egy papagáj, ahogy az angol mondás szól. Ricsajoznak, kocsmai verekedés megy, és szabályosan leesnek az ágról. A félénk királypapagájok a legkedvesebb vendégek nálunk, lévén a legjobban nevelt papagájféle.

Sajna kétméteres pitonunk elköltözött, mert kivágtuk a fát, amin napközben süttette magát. Amíg volt, nem volt gondunk rágcsálókkal, és a tetőtérben dolgozó villanyszerelőkön kívül senkit sem zavart. (Azok meg másodjára már csak a segédet küldték föl.) Tatarozás előtt időnként megleptünk egy ragyogó zöld fűkígyót, ami csak a gyíkoknak ártott, de lebontottuk az otthonául szolgáló rönk támfalat. A szomszéd telek bozótjában lakik egy negyven centis szakállas sárkány (gyík) amelyik hozzánk nem jár át.

Van még millió fajta madár is, és mind egyszerre zajong hajnalban. Meglepő módon a legdallamosabb a mészárosmadár.